Gang záróbuli!

Egyszer mindennek eljön a vége, így a Gangnak is, amit a legnagyobb szívfájdalmunk ellenére október 10-én bezárunk! Mivel is búcsúzhatnánk a helytől méltóbban, mint egy utolsó Csajka koncerttel és a város legjobb DJ triójával. aki eddig még nem volt a Gangon, most utoljára megteheti. az ultimate záróbuli október 8-án pénteken 20 órakor kezdődik a Csajka koncerttel (persze lehet jönni előbb is, 16-tól nyitva vagyunk), kb. 22.30-tól pedig elkezdődik az Elegant Looser Party, amin DJ Walter, DJ Pop Sorin és DJ A1 pörgeti a lemezeket kizárólag bakelitről, a '60-as évek zenéitől a New wave korszak legjobb muzsikáiig. egy kis alvás után a rákövetkező szombat (avagy már aznap) az utolsó lesz, amikor szintén érdemes eljönni a Gangra, mert a hely igazi varázsát lehet beszippantani, egy jó kis örömzenélést, egymást váltva fognak játszani a pianínón nagyszerű zenészbarátaink. Szeretettel várunk mindenkit!

A Lassú Számok Diszkója

Miről is van szó? A felgyorsult világegyetem nem hagy elég időt a romantikára. Sajnos. Ez meg is látszik az emberiség állapotán, de most ezt hagyjuk. Ifjú korunkból még halványan emlékszünk a nyolcvanas évek házibulijainak, iskolai diszkóinak félóránkénti kötelező etapjaira, mikor eljött az idő, hogy diszkzsoké egy andalító Amanda Lear lemezt feltegyen és végre miénk legyen az a nő vagy férfi, vagy bárki, kinek, kinek. De aztán jött az acid, a techno, a house, a hiphop meg legfeljebb a triphop, de hát ki akar lassúzni egy Portishead-ra, nem? Most egy pillanatra lelassítjuk a világegyetemet, mert a több romantika, nagyobb boldogságot jelent. Jelentsen ez bármit is. A félóránkénti kötelező etap megmarad, de most fordítva, mert szeretjük a Yesterday-t, de Bowie-től a Hello spaceboy-t még jobban. A Super 8-as filmeket Darvas Bence vetíti a falra, a bakelit lemezeket meg Dudás Zsombor meg a Cseh Marci pakolja. Az egyszeri és megismételhetetlen projekt szeptember 22-én szerdán lesz, 20 órai kezdéssel.

Yasya koncert

A Yasya név Ivanna Prots-ot takarja, aki ukrajnai művész családból származik. A számokat kelet-európai zenei gyökerei teszik egzotikussá. Zenéjében keveredik PJ Harvey harsánysága a Nouvelle Vague csendes érzékiségével és Ukrajna elsőszámú rockzenekarának, Okean Elzy-nek a nyersességével. Időpont: szeptember 25. szombat 21 óra. A koncert ingyenes!

Hat Swing Band koncert

a Hat Swing Band egy 10 tagú swing együttes, amely szeptember 24-én pénteken 21 órakor a Gangon tartja a premierjét. a belépés ingyenes!

meloDisztiK koncert

a meloDisztiK duó két gitárra és énekre épülő sokszínű sanzonfolkot játszik, amibe belefér a francia sanzon, bossa, blues és jazzfolk is. időpont: szeptember 23. csütörtök 21 óra. a koncert ingyenes.

egy cikk a Gangról

ÖRÖKKÁVÉ
Zeke Gyula

Gang

Szinte eltelt a nyár, s még futó pillantást sem vetettünk a budapesti romkocsma-frontra, amely évről-évre nyugtalan dizőz módjára változik. Pedig a több esztendeje meglevők mellé a Tömő utca és a Nagytemplom utca sarkán már tavaly májusban csatlakozott az érdekes és remek Grund, Budapest első műromkocsmája. Újszerű térképzésének, s a megmaradni engedett Táncsics-házhoz, valamint a Corvin-projekthez kapcsolódó merőben új funkcióinak a Csillagszálló Romkocsma száma (2010/6.) hasábjain szentelhettem alaposabb figyelmet. Tavalyi alakulás az Akácfa u. 51. alatti Fogas ház is. (A neve ugyan a benne működött fogtechnikai laborra utal, ám én hajlamos vagyok a foghíj-jövő elleni tiltakozó nyilatkozatnak is olvasni.) Az itt tárgyalandó, Csengery utca 11. alatti Gang viszont idén, május 27-én nyílt meg. Nem csupán önértéke folytán érdemel nyári figyelmet, de azért is, mert elődei jó részével szemben égre néző udvarának az idén még részleges téliesítésére sem számíthatunk. Mi több, a hagyományos utcai rész nyitva tartása is kétséges lesz a hidegebb hónapokban, a ház előző, különféle céges bérlői ugyanis hat milliós tartozást halmoztak fel a Fővárosi Gázműveknél, amely a kiegyenlítésig vonakodik megnyitni a csapot. A helyet működtető fiatal vállalkozók, Stiller Nándor és Szilágyi Sándor e pillanatig ráadásul egy-két hónapos szerződéshosszabbításokkal voltak kénytelenek előrearaszolni. Nem első ízben szembesülnek efféle bizonytalansággal. A Budapest olvasói emlékezhetnek rájuk, jó egy éve a házastól eladott Bem mozihoz csatlakozó kávézóban találkozhattak velük (2009/8.). A művészmozi és a kávézó akkor egyként kétségesnek tetsző sorsa azóta elvált, beteljesedett a mozié, film nem pergett azóta ott, ám ma is lebeg a kávézóé. Nyitva áll, élete, vendégköre, programjai háborítatlanok. Valószínűleg nincs egyébről szó, a tulajdonosok a válság elmúltára várnak, hogy tervezett bankjukat megépíthessék. A Csengery utca 11-es számú ház is egy magáncég kezében van már, pár éve vált meg tőle az erzsébetvárosi önkormányzat. Itt nem újabb bankfiók nyílik, a tulajdonosa szállodát készül kialakítani és nyitni az 1896-ban túl jól megépített, s ma is kitűnő állapotban álló, három emeletes bérházban, amelynek lakóitól az ezredfordulón irodák létesítése és bérbe adása céljából vált meg az önkormányzat. A ház helyzete így nem azonos a romkocsmáknak helyet adó budapesti bérházak többségének helyzetével, nem lebontásra ítéltetett és vár, csupán a kor követelményének megfelelő új funkcióra, hogy miután pénzt hozott az önkormányzatnak (amelynek jogelődje annak idején államosítás címén elvette egykori tulajdonosától), most pénzt hozzon új tulajdonosának is. A beruházás késedelmének oka ugyan itt is a válság mostoha hitelezési viszonyai miatti pénzhiány lehet, ám így is könnyen megeshet, hogy az oly kedves és láthatólag életképes Gang hűvös udvarán már hiába igyekszünk letelepedni a következő nyáron. Az új romkocsma neve önmagában telitalálat, oly nagyvárosi, oly ősi és németsége ellenére oly pestiesen magyar, hogy szinte csodálkozunk, miért is nem jutott eddig eszébe senkinek. Mély bongása egycsapásra megidézi a háborúk előtti Budapestet – proletárságával és polgárságával, tisztviselőivel és házmestereivel, kintornásaival és macskáival, örökre eltűnt hangjaival és hangulataival. Íme itt zajlott a nagy előadás, halljuk és látjuk szinte magunk előtt a Gang udvarán állva, fejünk fölött a függőfolyosók öntött vas rácsai közé keretezett éggel, melyen bárányfelhők szöknek, elszabadult függönyök. Szemben az efféle romkocsma-udvarok legtöbbjével, a Gang udvarán nincs pult, az utcafrontra nyíló zárt tér pultjánál kell rendelnünk, s kivinni magunkkal italunkat asztalunkhoz. (A belső rész a maga arányosan megépített galériájával vendégtér volt egyébként a Gang előtt is, legutóbb afféle ír bár, amely Subway néven fulladt vendégtelenségbe.) Ha éhesek is vagyunk, az udvarra menet bekopoghatunk, mintha annak idején a vicihez, a grillkonyha ablakán, s az öt-hat tételes kínálatból választva libamájas szendvicset, avagy gangburgert rendelhetünk, melyet a szemüveges séf úr az asztalunkhoz hoz. Ha délután négykor, nyitáskor érkezünk, szabadon választhatunk, melyikhez. Nagyobb társaságok számára kedveznek a katonai étkezdék berendezésére emlékeztető hosszú pados faasztalok, nekem mégis inkább azok a ritkás bordázatú kisebbek kedvesek, amelyek X-alakú acéllábakon állnak hasonló építésű, szolgálatkész székeik között. A Gang – sok más társához, így az említett Fogas házhoz hasonlóan – kultúrkocsma is. Pár hónapos fennállása során máris több – egymást havonta váltó –kiállítást, számos koncertet és egy-egy lapbemutatót tudhat maga mögött, a hatalmas udvar óriás ernyőjén emellett a vébé meccseit is látni lehetett. E múltja és jövője egyszerűsített honlapján – gangkocsma.blogspot.com – tanulmányozható. Ha szerencsénk van, olykor afféle hirtelen támadt, programon kívüli zenélésbe is csöppenhetünk, számos zenekar próbál a Gangban, vagy betévednek mondjuk Darvas Ferenc kitűnő tehetségű fiai, Bence és Kristóf, és a pianínóhoz ülnek. (Apjukat helyeselhető módon csupán az egy szál fehér ing év- és napszaktól független viselésében nem követik.) Az udvar hosszanti tengelyében a falhoz tapadó lépcső és a kicsiny emelvény nem pusztán szónoklatok tartására vagy dj-állás kiépítésére, de költemények felolvasására is alkalmas. Valahonnét egy átlátszó plasztikemelvény is odakerült, amelyen ragasztott, fekete betűkkel ez olvasható: SZÓIVÓSZÉK. Az udvar tere ideális zenei és drámatér, melyben a megfelelő helyről indított emberi hang önmagában is képes elérni a sarkokig, hangosítással pedig az asztal melletti beszélgetések közvetlenségével ér fel. (A koncertek hangerejére vonatkozó panaszok – melyeket az önkormányzat szigorúsága okán a bérlőpárosnak komolyan kell vennie – jellemző módon eddig csak a szemközti és a szomszédos házak legfelső emeletének lakóitól érkeztek, abból a magasságból, ahonnét a hangok az udvar nyitott templomából az égbe csordulnak.) Budapest felett gépmadarak szállnak, nem látjuk őket, csak halljuk magasan örlő bariton-morgásukat. Messze még az éjjel két-három órai zárás, megfontoltan rendelhetünk, s elhelyezkedhetünk az udvar azon kiválasztott asztalánál, amely megfelel egyéniségünknek. Sört mindenképp iszunk, mely itt a Budapesten kevés helyt kapható, 1795-től gyártott česke budehovicei Samson lesz. Nem ér bennünket csalódás, ha a ház valamelyik pálinkájával is próbálkozunk, magam az Agárdi főzde sörpárlata mellett döntöttem, nem hiába. Kávét többször is iszunk majd, ezt (Julius Meinl) különös alakú, keskeny és hosszúkás (tízszer huszonöt centiméteres), szilvakék színű plasztiktálcán kapjuk, melyen óriás drapp kávészem virít. Az egykori bérlők csak a cégtábláikat hagyták itt-ott maguk mögött, szabadon gyönyörködhetünk a függőfolyosók néma karzatában. Jó itt, végre figyelhetünk a részletekre is. A zárt tér színharmóniáját kedves hármashangzat: az udvar közepére lejtő betonszelvények szürkéje, a falak fröccsentett sárgája és a függőfolyosók öntött vas korlátjának feketéje adja meg. Zöld szólamárnyalatok is megjelennek: fakádakban ginko biloba, fikusz, közönséges bokrok állnak, a falon lopótök kapaszkodik. A kilövőállványszerű, tejüveges liftakna oldalában ezüst esőcsatorna kúszik, a torkolatában hűsen elnyúló zöldalgafolt. Az első emelet függőfolyosóiról kék, sárga, piros lapmionok lógnak, a korlátok közt kötelek feszülnek, rajtuk örökké száradó ingek, pólók, nadrágok, zoknik, melltartók, gyermekruhák ... A korlát négyszögének szomszédos szelvényein egy drapp, rozettás és egy piros műperzsaszűnyeg lóg alá nyugalommal, a szószékszerű emelvény melletti ablakokban hosszú fátylak lengedeznek lassú, lila moccanással. Ma nincs koncert, a falon bagolymód gubbasztó hangszórók mégsem némák: Edith Piafot, a még fiatal Leonard Cohent, s végül Cseh Tamást hallgathatom. „Éltek-e még, réégi lányok, vagy alusztok már, vagy alusztok már, vizes homokban, sáárga lányok, sok fehér fehér babák...” Ülök, alkonyodik lassan. Asztalomon, mint valami megbűvölt rókamanguszta, bársonysárgán remeg egy pohár búzasör.

Kalapkabát koncert

szeptember 18-án szombaton 21 órakor Kalapkabát koncert a Gangon! a belépés ingyenes. jó mulatást!